1...2...3...
2010.02.07. 12:17
a hívott szám jelenleg nem elérhető.próbálja meg később a hívást.
a technika csodái....
azóta meglett.öröm,öröm boldogság (:
már kezdtem megijedni,mint mindig,hogy valami/valaki eltűnik ismét.
most már csak a hidegnek kéne eltűnnie,és minden szép lenne...
a rémálmoktól most eltekintek.eltekintek mindattól,amit tettél(vagy esetlegesen nem tetted,de ebben már nem hiszek)...csak valaki azt magyarázza meg,hogy egy ember hogy a fenébe viselkedhet így.
ha az ilyen apró dolgoktól eltekintek,egész jó.
de amint eszembe jut mindez,fel tudnék robbanni.most is vacilálok,hogy hagyjam-e az egészet,vagy még próbáljak valamit tenni az ügy érdekében.egyik percben nyugalom,másikban dühroham.persze a billentyűzet bánja jelenleg.már harmadik napja futkározik bennem a feszültség.egyik felem megmondaná neki szemtől szembe,hogy mit gondolok erről az egészről.de nem tehetem.
a másik egyértelműen csöndben(majdnem teljes csöndben) tűrné.
mára ennyit a sokaknak értelmetlennek tűnő fecsegésből.talán egyszer elmagyarázom.talán nem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.