végre vége ennek a télnek is.azt hittem,sose múlik el,és már-már felemésztett.túl sötét,túl zajos volt.most végre kisütött a nap,és jobban kéne éreznem magam.de akkor miért csak az ablakomig ér a fény,engem miért nem ér el a nap melege?valahogy nem jó.megint.és fogalmam sincs,mit tehetnék ez ellen,tanácstalan vagyok.minden percben változik egy kicsit a helyzet,de már olyan drasztikusan,hogy belegabalyodtam.
a tavasz állítólag a szerelem évszaka.engem évek óta mindig tavasszal ér a legtöbb csalódás,és valamiért úgy érzem,hogy ez most sem lesz másképp,már szinte romokban látom az egészet.
hát kinek bohóckodunk?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.