önkéntelen
2009.09.13. 21:44
vasárnap.nehézkes ébredés,reggeli,cigi....
várakozás,beszélgetés.ebéd után épp önvizsgálatot tartottam,mikor megszólalt a csengő.
mire észbe kaptam,már hallottam,ahogy nyikorog a lépcső,ami a szobámba vezet....
buszmegálló
felszállás
döcögés...
mire leszálltunk,esett az eső,de később kaptunk esernyőt,így gyalog mentünk hazafelé.
útközben társult hozzánk egy kósza gondolat,miszerint menjünk el fagyizni.
mint két óvodás,bementünk elázva a fagyizóba 2-2gombóc színes,édes finomságért.
a hangulat kedvéért a lépcsőházban ettük meg (:
...és én vasárnap este itt vagyok egyedül...
és mondom magamban,hogy megint itt hagytál,
de tudom,hogy vissza jössz...
mondanám,de csak szipogok,csak ülök,és bőgök,mint egy hülyegyerek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ilovebubbles 2009.09.15. 13:19:44
stanislava 2009.09.15. 13:45:54
szenvedtem én évekig,és erre tényleg nem számítottam.de ennél gyönyörűbb meglepetést nem tudott volna okozni számomra az élet (: ebben biztosvagyok.
egyébként kibírom én ezt a pár napot.csak.hiány van.