most sírhatnék megint,de mi értelme lenne?eddig sem volt.egyre inkább értékelem a költözésem utóhatásait.most már a hétvégék is ritkulnak a nagyvárosban,és egyre jobban tetszik.most egy másik hely vette át a gyakori látogatások szerepét,bár egyelőre még kevesebb sikerrel,de majd belejövök ebbe is.igaz,eddig gyűlöltem,elveszettnek éreztem magam ott,sok volt a rossz emlék,az előnytelen kötelék.de túl kellet lépni ezen,ahogy minden máson is az elmúlt fél évben.igyekszem,az biztos.most még nem könnyű mindezt magam mögött hagyni,a látszatot azért fenntartom,amíg ez nem sikerül teljesen...bár sokat segítesz ennek elérésében.hogy a szeretet,ilyen hamar és ilyen mértékben átcsapott gyűlöletbe,azt sugallja,hogy nem is volt szeretet soha.így  könnyebb,mert így tudom,h nem vesztettem semmi olyat,amiért tényleg kár lenne.
bár most még sajnálom,el akarom felejteni az egészet.péntek óta így érzem,de minden nappal közelebb kerülök ahhoz az állásponthoz,hogy hülye vagyok,mert nem érdemes.nem érné meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.